Kipróbáltam másképp...és működött

Gyors ütemben haladnak a suliban Petykóék. Már nyolc betűt vettek egy hónap alatt. Nem csodálom, hogy nincs kedve már itthon olvasást gyakorolni. Két betűs szótagokat olvasgatnak, és úgy tűnik nekem, hogy nagyon unalmas neki, nem köti le különösebben. Szerencsére van benne feladat tudat, így azért erőlködik és tulajdonképpen megy neki, csak szenvedősen. De hát az olvasást gyakorolni kell sokat, hogy jól menjen.

Pedagógiai és családsegítő munkatárs tanfolyamra járok szeptember óta. Ez a pedagógiai asszisztens tulajdonképpen csak ez emelt szintű Okj-s bizit adó oktatás.
Most pedagógiát és pszichológiát tanulunk, persze nem kimerítően de nagyon hasznos dolgokat ezekkel kapcsolatban. Ezen a hétvégén az alternatív iskolákról, ovikról is szó volt. Waldorf, Montessori stb.
Kipróbáltam vasárnap néhány módszert a tárházukból az olvasással, betűtanulással kapcsolatban.
Megpróbáltam több érzékszervére hatni a betűkkel kapcsolatban. Maga a betű nagyon elvont dolog egy ilyen kisgyereknek. Bár képekhez, szavakhoz kötik a tankönyvben de én most bevontam a kezét, kreativitását is ebbe a témába. Elővettem a színes gyurmát. Nagy lapokra filctollal felrajzoltam a nyomtatott kis betűket, amiket olvasnak. Megpedzettem Petykónak, hogy gyurmából is megformázhatja ezeket a betűket.
Rögtön bele is vágott, nagyon tetszett neki az ötlet. Nem kértem, hogy csinálja meg mind a nyolc betűt. Magától meg akarta csinálni. Utána rakosgattuk a gyurma betűket két betűs szótagokba és azokat olvastuk.
Többet tudtunk így gyakorolni, mintha csak a könyvet vettük volna elő.
A számokat pedig egy tálba rakott lisztbe az ujjunkkal rajzolgattuk. Jó móka volt ez is...nekik. Mondanom sem kell, hogy a négyéves Andris sem akart kimaradni semmiből. Robbantással sem lehetett volna nagyobb körben szétszórni a lisztet az asztal körül. Amikor már nem a számolásról szólt a móka, ki is telepítettem őket az udvarra lisztes tállal együtt.

A mai gyerekeket rengetek vizuális inger ér már egészen kis koruktól kezdve. Nem egészen úgy fejlődnek, mint őseik, azaz mi. Ezért másképp kell hozzájuk szólni, más nyelven. A vizualitás, kreativitás nyelvén.
Nagyon érdekes ez a téma....szerintem :-)