Gyerekszáj, óvó néninek születni kell

Az iskolai papírgyűjtésre siettünk a megrakott autóval reggel. Andris a hátam mögött ülve mélyen hallgatott mígnem kibuggyant belőle a kérdés:
- Anya! Ez melyik kezem?- emelte a magasba az egyiket.
Hát... tükörből ,ciki-nem ciki, nem tudtam rávágni gyorsan. Nekem a mai napig át kell hogy fusson az agyamon ilyen kérdésnél, hogy ezzel a kezemmel írok, akkor ez a jobb. Ez villám gyorsan megtörténik. Ne gondolja senki, hogy perceket töltök el egy egyenrangú útkereszteződésnél mondjuk, de ha nem gondolom végig fél másodperc alatt, akkor egyszerűen nem tudom, vagy csak tippelek.
A férjemet is mindig megkérem ha én vezetek, hogy nekem ne azt mondja, hogy itt jobbra vagy balra, hanem mutassa hogy erre vagy arra, mert a periférikus látásom viszont kitűnő...ha már a képességeimnél így leragadtam.
Így Andris kérdésénél hátrafordultam gyorsan majd vissza, futtatás és mondtam, hogy:
- Az a jobb kezed.
- Ó néniknek ( óvó néniknek ) fordítva van.
- Igen? - kérdeztem meglepetten.
- Igen! Tényleg. Fordítva van kinőve nekik. Úgy születnek!- mondta nagy szemekkel bólogatva.
Vajon honnan vette? És milyen gondolatok cikázhatnak még egy négyéves fejében?

Iszony

Ki nem állhatom ha fényképeznek.
Nem tudom megmagyarázni. Egyszerűen rossz érzésem lesz tőle, befeszülök, nem tudok normális, előnyös képet vágni éppen ezért 99%-a a rólam készült képeknek rossz. Éljen a digitális kor! Sorra törlöm is ki őket a férjem háborgása ellenére. Őt pedig mihez tartás végett egyszer meg is fenyegettem, hogy beperelem ha még egyszer képet tesz fel rólam a világhálóra az én engedélyem nélkül. Azt meg nem nagyon kap, akármilyen kedves családi kép is.
Egyenlőre két fotó van amire rá tudok nézni. Az egyik a gimis tablóképem, a másik pedig az ami itt is látható.
Persze a gyerekkori képeim cukik, semmi bajom velük. Azok nagy részén viszont vagy sírok, mert nem akarom hogy lefényképezzenek, vagy látszik, hogy nemrég még sírtam, vagy csak egyszerűen a rémület ül az arcomon.

Itt van néhány bizonyíték.

Szilvi oson hátha nem veszi észre a fényképész.

Észrevettek. Sírás és menekülés kifelé a kedvencek oltalmában.

Na jó! De csoki ide vagy oda, nem fogok jó képet vágni!