- két gyerek, akik azonnal lepkét akarnak fogni a réten, mert a szomszéd kisfiú is azt csinálta,
- kreatív anyuka, aki pár másodperc alatt felméri miből lehetne egy, vagyis nem, kettő lepke fogót összecsapni gyorsan,
- letört, viszonylag egyenes ág a cseresznye fáról, hálós zsák, amiben a krumplit lehet venni és egy darab drót. Az minden normális háztartásban van, ugye?
Ha ezek megvannak, akkor tedd le a férjed elé és mond meg neki, hogy lepkefogót kell ezekből készítenie.
Merthogy nekem meg ebédet....bocsi.
A szerintem remekül sikerült lepkefogók viszont nem voltak alkalmasak pillangók elkapására, és sokkal könnyebbet és szebbet láttunk pár nappal később az Auchanban. De úgy gondoltam jó lesz ez a házi készítmény is egyszer valamire...
...és tényleg.
Annyi különböző buborék lötty receptet olvastam mostanában, gondoltam én is összedobok valamit.
Nem követtem pontosan egyik receptet sem. Inkább csak ami volt itthon a leírt összetevőkből, azokat összehajigáltam. Egész pontosan: mosogatószert, sütőport, kukorica keményítőt ( Andrisnak ezzel sűrítem a főzeléket, mert tejfehérje érzékeny), és vizet. Aztán mikor azon törtem a fejem, hogy mivel kellene fújni a buborékokat, akkor villámcsapás szerűen beugrottak ezek a kis házi lepkefogóink. Előbányásztam őket, belemártottam a nagy vödörnyi löttybe a piros krumplis hálót és jól meghúztam a levegőben.
Ömlött a buborék minden kis lukból. Nagyon jól nézett ki.
Szóltam a gyerekeknek, hogy van egy kis meglepetés. Nem is kellett több, rögtön kikapcsolták a mesecsatornát és beterítették buborékkal a légteret felettünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése