Nem tűntem el és nem is untam meg az írogatást csak mostanában mással voltam elfoglalva.
Épp az uszodából értünk haza és ebéd előtt még van egy kis időm, hacsak a kis főnökeimnek eszébe nem jutok.
Egy ideje a szombat, vasárnap délelőtt egy kis sporttal telik nekem. Petykó új uszodájában én is tudok úszkálni, amíg a tanfolyam tart.
Kénytelen voltam másik helyet keresni neki, mert ahova korábban járt ott szinte alig volt vízben, így nem is halad igazán. Sokan voltak egy csoportban és egyesével húzgálta őket az oktató, míg a többi a medence szélén ülve várt a sorára.
Ez a hely, ahova most járunk ezerszer jobb. Kevesebben vannak egy csoportban, nagyobb a medence és itt leér a lába, a negyvenöt percet a vízben töltik és sokkal aktívabbak, mint a másikban. Egy öt hetes turnus után már mehetett is a következő szintre. Ja, és Petykónak is nagyon tetszik a hely, minden oktató aranyos és Tomi bácsi jó fej a gyerekekkel.
A kisfiam nagyon félt a víztől. Frászt kapott ha víz érte az arcát. Nem is ment könnyen a vízhez szoktatás.
Megkértek, hogy úszószemüveget ne adjak neki, amíg nem szokja meg, hogy víz megy a szemébe.
Jól van gondoltam, végül is igazuk van, és úgyis ők küzdenek vele. Aztán fél év után, amikor még mindig nem tudták rávenni, hogy rendesen merüljön bele a vízbe, ne csak a szempillájának a vége legyen vizes, akkor megkértek hogy inkább hozzak szemüveget hátha úgy eljutnak végre egyről a kettőre.
A félelmeket nehéz leküzdeni.
Úszószemüveggel vígan lubickol és az idő nagy részét a víz alatt tölti, most már szépen siklik és a kartempókat tanulják. Elmondhatom, hogy lassan jobban úszik mint én.
Engem nem tanítottak meg úszni. Valamikor nyolcadikos koromban mutatta meg Szegő Zsuzsi osztálytársam hogyan kellene ezt csinálni. A mellúszást elsajátítottam valamennyire magamtól és itt a vége a tudományomnak.
Ebben az uszodában van nekem dedikált sáv: lassabban úszók sávja. Szuper! Gondoltam, mikor megláttam. Itt jogosan bénázhatok a szélső sávban, hiszen ki van írva hogy itt azok úsznak.
Így minden alkalommal én is kihasználom az időt és negyvenöt percet aktív vízfelszínen maradással töltök.
Beszélgettem egyszer az egyik anyukával, akinek a kisfia szintén ott úszik. Ő is hasonló szinten űzi ezt a sportot, mint én. Van felnőtt úszás oktatás is, javasoltam neki nem mintha én beneveznék ilyesmire. Ő is csak mosolygott, hogy hát ha Tomi bácsi tartaná akkor esetleg...és sokatmondóan nem mondtunk többet csak jó nagyot nevettünk.
Hát igen...ne legyünk prűdek...jól esik a szemnek egy ilyen Tomi bácsi...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése