Andris nehezen viseli ha reggel ébredéskor nem talál otthon. Márpedig a délelőttös heteken hatra megyek így sokszor előfordul, hogy már nem találkozunk csak délután. Képes felpattanni hajnalban és leosonni fél hat felé. Ha nem sikerül neki, akkor meg felhív a vezetékes telefonról és próbálja facsarni a szívemet a szomorú, szemrehányó hangjával.
Tegnap este kikészítettem az ovis tornazsákját, hogy reggel apával be tudják vinni. Hét óra felé hívtak, hogy Andrisnak valami baja van a tornazsákkal és nem akarja elvinni de azt nem árulja el, hogy mi nem tetszik neki rajta. Végül apa kocsijában maradt, mert ha a fiatalember nem akar valamit...meg reggel jobb a békesség különben senki nem ér be.
Este aztán rákérdeztem, hogy tulajdonképpen mi a probléma a zsákkal, miért nem akarta bevinni reggel?
- Mert hiányzott anya - derült ki az egyszerű, mindent megmagyarázó válasz.
Rossz kedve volt, apán és a tornazsákon bosszút állt egy kis kötözködéssel. Mennyi önismeret így alig 5 évesen....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése