Véget ért a kedvenc és mostanság egyetlen sorozat, amit nézni szerettem. A BBC entertainment-en Stella címmel ment. Szerda esténként tőlem akár az atya úristen is játszhatott meccset vagy lehetett bármilyen BL döntő, engem nem érdekelt. Én néztem a sorozatom és ehhez ragaszkodtam. Ritkán fordul ez elő velem, ezért ilyenkor meg vagyok értve :-)
Csak egy tv van a házban. Nem engedek be többet. Nem vagyok ellene, én is szeretek bambulni a képernyő előtt. De ha már ezt csináljuk, akkor tegyük egy kupacban és ne külön-külön szobákban. Egyébként nehéz dolguk van velem a műsorkészítőknek, mert körülbelül három másodpercük van arra, hogy megragadják a figyelmemet, ha nem sikerült, ugrok a következő csatornára.
Szóval ez a Stella nevű nő egy kis walesi faluban élő egyedülálló 40 év körüli anya három gyerekkel két apától. Már fiatalon anya lett és élete nagy szerelme Kanadáig menekült. Kedves karakter, próbálja a legtöbbet kihozni az életéből, hogy a gyerekeinek jobb legyen bár a vasalásból nem sokra futja. Vicces és aranyos figurák élnek a faluban. Rengeteg poén van a történetben. Már a falu is érdekes, a házak mintha a dombok és völgyek vonalát szigorúan követnék és nem is vízszintesen építették volna őket. Ez valószínűleg azért látszik így, mert egyforma sorházakról van szó. A pad is a domboldalon ferdén áll nem vízszintesen, párhuzamosan a domboldal lejtésével :-) Aztán hősnőnkre rátalál a már jól megérdemelt szerelem egy tőle 10 évvel fiatalabb másik városból érkező helyes fickó képében, de végül ezt is elcseszi, mert 25 év után előbukkan régi nagy szerelme, első gyermeke apja...
Szívesen próbálok ki magyar filmeket.
Nem rég megnéztük a Megdönteni Hajnal Tímeát című mozifilmet. Kicsit unalmasan indul, de érdemes ráhangolódni a történetre, mert aztán igen szórakoztatóvá válik. Az az ötlet, hogy a lélekbúvár prostituálttal és a nagyon primitív sráccal mondatja el az író a tutit, a nagy gondolatot a filmben, hát az nagyon tetszett.
Szeretem a francia filmeket is. Amélie csodálatos élete-t bármikor meg tudom nézni.
Az amerikai filmekkel az a bajom, hogy nagyon kiszámíthatóak. Már az első harmadban sejtem, hogy mi lesz a történet vége. Az egyetlen amiben meglepetést tudnak okozni az, hogy mikor érnek már véglegesen, végérvényesen és tényleg a történet végére. Mert amikor már azt hiszed, hogy végeztél, még jön valaki, vagy csavarnak még egy kicsit az eseményeken, ami sokat már nem változtat a végkifejleten.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése