A történet ott kezdődik, hogy van a csoportunkban egy aranyos aprócska kislány, hosszú szempillákkal, a neve Zsuzsi. Kell a történethez persze egy fiú is. Magas szöszi huncut szemű helyes kis fickó, a Norbi. És hogy az élet ne legyen olyan egyszerű már ebben a korban sem...hát persze hogy kell egy harmadik is. A majdani bombázó, a mindig nagyon csinos, hosszú szőke hajú, nagyon szép arcú, magabiztos és magával elégedett kislány, a Dia.
A történet pedig sablonos...a szokásos...mindenki szeret valakit de senki sem azt aki őrá áhítozik.
Konkrétan Zsuzsi szerelmes Norbiba, Norbi szerelmes Diába, Dia meg leginkább önmagába :-)
Nekem először az tűnt fel, hogy Zsuzsi mindig Norbi körül legyeskedik és sokat játszanak együtt. Norbi is szeret Zsuzsival lenni. Ágyazásnál mindig egymás mellé tettem az ágyukat. Diával csak később találkoztam, mert beteg volt amikor én dolgozni kezdtem. Norbi rögtön hanyagolni kezdte Zsuzsit amint feltűnt a színen Dia és látszott Zsuzsin, hogy bántja a dolog. Olyan szomorú volt. Én mindig az elesetteket támogatom :-)
így Dia ágyát jó messzire raktam Norbiétól.
Egy nap ebédnél aztán Norbi, aki mellettem ül, azt súgta nekem:
- Szilvi néni! Az jó hogy a Zsuzsi ágyát mellém teszed, de a Dia ágyát is mellém tennéd?
- Norbi! Neked két lány kell?- kérdeztem magamban mosolyogva a szívtiprón.
- Igen!- bólogatott hatalmas vigyorral a helyes kis arcán- és az én ágyamat tedd középre!
- Hát azt gondoltam, hogy így tervezted- mondtam csöppet sem meglepődve.
Szilvi néni jó fej. Így innentől kezdve ügyeltem arra, hogy a három ágy ebben a felállásban legyen lerakva.
Többször végig kellett hallgatnom ebéd közben, hogy Norbi áradozik arról, hogy milyen szerelmes Diába. Még focizni is együtt fociztak az udvaron. Húsvétkor Norbi elment meglocsolni Diát.
- Soha nem fog megtetsződni más lány, csak a Dia- mondta a legényke.
Majd pontosan a fenti kijelentés után egy nappal Norbi szomorúan ül mellettem ebédnél.
- Mi a baj Norbi?- kérdeztem tőle.
- Dia azt mondta, már nem szerelmes belém. Szilvi néni! Ne rakd az ágyát az enyém mellé többet!-mondta már majdnem elcsukló hangon.
- Rendben Norbi- és megsimogattam a kis fejét- ne szomorkodj, lehet hogy holnapra meggondolja magát- próbáltam vigasztalni.
Így másnap Dia ágya jó messzire került Norbiétól.
Csakhogy ebédnél Norbi beszámolt a fejleményekről.
- Képzeld Szilvi néni! Visszajött a szerelem! Dia megint szerelmes belém! Odateszed az ágyát az enyém mellé?
- De Norbi! Tegnap azt mondtad ne tegyem és már eszerint pakoltam le az ágyakat- kezdett elfogyni belőlem a megértés.
- De amíg fogat mosunk ebéd után, addig át tudod rakni!
Ezen már csak nevetni tudtam és persze átraktam, mert Szilvi néni jó fej.
Csak győzzem követni az ingadozásaikat.
Zsuzsikám meg közben beletörődött és talált magának értelmesebb elfoglaltságokat, mintsem hogy egy ilyen bonyolult történetben vegyen részt.
The End
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése